BENEVEZETT TELEPÜLÉSEK [C-CS] [2013]

Polgármester: Földi László
Nyeregben: Lövei Nándor
Lova: Déva Lujzi
Nevező: Cegléd Város Önkormányzata

1290. III. 5-én és 6-án IV. László két oklevelet állított ki Cegléd mellett („Datum prope Chegled”). Ez az első hiteles történeti forrás a településről. 1541–1686 között, Buda elfoglalása után, Cegléd török uralom alá került, a XVI. század végén a törökkel szövetséges tatár seregek Ceglédet és környékét a földdel tették egyenlővé. Hosszú évek múlva merészkedtek vissza az emberek, s lassan újra benépesült a város. Az 1834-ben pusztító tűzvész után alakult ki a mai városszerkezet, épültek a jelentősebb középületek. A Pest – Szolnok vasútvonal már 1847-ben érintette a várost, mely azóta is jelentős forgalmi csomópont. A város mai arculata szépen felújított épületekkel díszített egységes és harmonikus városképet őrzött meg történelmi múltjából. Ha itt sétál, csodálatos házakat, templomokat láthat, de betérhet a Kossuth Múzeumba is.

Polgármester: dr. Tankó Károly
Nyeregben: Harman Norbert
Lova: Tábornok
Nevező: Port.hu

Az első okleveles adat 1274. január 11-én kelt. Egy 1344-ből származó oklevél bizonyítja Csabdinak Bicskével való összefüggését, a két települést a Botond-család leszármazottai birtokolták. 1426-ban, Zsigmond király idejében Csabdi Tata várának tartozéka gyanánt szerepel, majd később, mint Vitány-vár kiegészítendő része említtetik. 1443. június 10-én kelt oklevél szerint I. Ulászló ki rály kiváltságlevele, melyben pallosjogot adományoz. 1680-as évek végén, a törökök kivonulásakor Csabdi is, mint a környék többi községe, elpusztult. 1686–1688-as felszabadító harcok után csak 1724-ből ismerünk adatot az új élet meg indulására. A község tör té nete szempontjából rendkívül fontos román kori emlék sajnos ma már szinte teljesen elpusztult; maradványa a híres csabdi templomrom.

Polgármester: Albert Mihály
Nyeregben: Hidasi Andrea
Lova: Csipa
Nevező: Varga István, Vörös József, ifj. Vörös József

Csetény a Bakony keleti lejtőjén, Zirc és Mór közötti országút mentén terül el. A községben érde mes megtekinteni a kastélyt, a kastélyparkot a kápolnával, a táj házat, a református templomot, valamint a község határában található szélerőmű veket. Az egykori barokk, majd az évszázadok során többször átépített és megtoldott kastély a település büszkesége. Névadója Holitscher Károly, egy kori országgyűlési képviselő, nagybirtokos. A mos tani református templom helyén a középkorban a község első temploma állott, 1478-ból való: „kőtemplom kő toronnyal”. A település híressége Vámbéry Ármin (1832–1913), a török nyelv és néprajz világhírű kuta tója, a hazai keletkutatások létrehozója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Polgármester: Székely Ernő
Nyeregben: André Mónika
Lova: Mersuch-Merengő- Bábolna
Nevező: Csíkszentkirály Önkormányzata

Területe négy egykori falvat ölel magába: Csíkszentkirály, Tiva, Poklonfalva és Kencseszeg. Nevét Szent István királynak szentelt középkori templomáról kapta. Ősidők óta lakott hely. Andezitbányájában 1954-ben 14 darabból álló dák ezüstkincsleletre, egy ivókészletre leltek. A település nevét 1332-ben Sancto Rege néven a pápai tizedjegyzékben említették először. 1694-ben a falu mellett futamították meg a Csíksomlyónál megvert tatár sereget a csíki székelyek, 8000 székely foglyot szabadítva ki. Érdemes megtekinteni római katolikus templomát, mely román kori alapokra épült a XV. században. A falutól délre eső temetőben áll az 1528-ban épített temetőkápolna, határában az Andrássyak ősi várkastélyának romjai látszanak. A falu egyedülállóan gazdag borvízforrásokban, 21 ház kertjében található borvízforrás, melyet három üzemben palackoznak.

Polgármester: Ráduly Róbert
Nyeregben: Márton Gréta
Lova:
Nevező: Genovéva Lovarda

A korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (XII–XIII. század) települések szom szédságában, a szerda napi vásárhely helyén alakult ki. Az első ismert hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója Izabella királyné. A vár jelenlegi for máját 1714–16 között nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve van ferences gimnázium. Az 1848-as magyar szabadságharc során Bem tábornok Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, akinek főhadiszállása a Mikó-várban volt, melyet ma is meg lehet tekinteni. Kihagyhatatlan a csíksomlyói kegytemplom, a város múzeumai, szobrai, terei és fesztiváljai.

Polgármester: Füstös János
Nyeregben: Fodor Szilvia
Lova: Tiffany Héra
Nevező: Török Lovastanya Lovas Klub

Már az őskorban is lakott volt, erre utalnak a város határában talált őskohó-maradványok. Első írott említése 1019-ből való. A XIV. század elején a birtok a johannita rendnek is székhelye volt. 1405-ben kapott mezővárosi rangot Zsigmond királytól. A város 1726-ban került a Festetics család birtokába. Festetics Kristóf uradalmának egyik gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjává akarta tenni. Céljait utódja, Festetics György valósította meg, aki 1792-ben rakta le a református gimnázium alapkövét. Az építkezést Nagyváthy János irányította. 1896-től Csurgón működött Somogy első tanítóképzője. 1872-ben elkészült a fiumei vasútvonal Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába. 1989-ben emelték Csurgót ismét városi rangra. Az ide látogató nézze meg a Basa kutat, Mária forrást, a Meller-kastélyt, múzeumait, szobrait, sétáljon parkjaiban!